.

Első hallásra talán csodálkozásra ad okot, de könnyen magyarázható tény, hogy a különböző tömegsport versenyeken a 40-45 éves korosztály mezőnye az egyik legnépesebb tábor. Persze ilyen korban már nehezen gyorsul az ember, sőt a lassabb teljesítmények a természetesek. Például az IRONMAN versenyek korosztályainak befutó ideje között negyedórás különbségek vannak. Ha meg akarjuk fordítani ezt a lassulást, tervszerű felkészülést kell folytatnunk, aminek van pár alapszabálya.

Íme a tippek:

1. A nehéz edzések között tarts több pihenőt!

40 felett a regenerációra méginkább oda kell figyelni. Érdemesebb ilyenkor a 7 helyett 8-10 napos ciklusokban gondolkodni, hiszen így bőven lesz ideje a szervezetnek regenerálódni, de a fontos edzéstípusok (gyorsító, tempós, lassú futások) sem maradnak ki az edzéstervből.

2. Fuss kevesebbet!

Igen, jól olvastad. Érdemes több keresztedzést bevezetned, mely szintén elősegíti a regenerációt és az izomtömeg megtartásában is segít. Utóbbi azért fontos, mert így nem fog romlani a teljesítményed, sőt, akár fejlődhetsz is.

Olvasd el ezt is! Egy újabb bizonyíték arra, hogy sosem késő elkezdeni a futást!

3. Fejlessz másképp a gyorsaságodon!

A gyorsmunkát beiktathatod akár pliometrikus gyakorlatokkal is, vagy sprintek helyett emelkedős futásokkal. Egy példa: a 10x400-as gyorsító edzés helyett sprintelj 10x30 másodpercet egy 4 százalékos emelkedőn. Így a tested sokkal jobban fogja tolerálni a sebességet és nem jelent problémát neki a gyorsabb tempóban végzett futás sem.

4. Figyelj oda a táplálkozásra!

Matt Fitzgerald, futó és táplálkozási szakértő szerint 40 felett érdemes arra figyelned, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és olajos magot fogyassz. Ezt a halak, sovány húsok, a teljes kiőrlésű gabona és a tejtermékek követik. Érdemes az első három alapanyagból többet fogyasztanod, hogy egészséges maradj!

Félmaratont futsz vasárnap?

A verseny hete mindig egészen különleges hangulatú. Az ember hajlamos rá, hogy ilyenkor próbáljon minden mulasztást bepótolni, hiába edzett eleget, ilyenkor kételkedni kezd a felkészültségében, s mindenről a közelgő nagy kaland jut az eszébe. Különösen akkor, ha ez lesz az első…

Igyekeztem egy csokorba összegyűjteni az utolsó hét legjellemzőbb feladatait, amit különösen aktuálissá tesz, hogy egyre többen indulnak az őszi szezon nyitó versenyén. Fontos feladat, hogy ne csak az edzéseket, de minden egyéb teendőnket is időben tervezzük meg a versennyel kapcsolatban.
A versenyre való közvetlen felkészülés, már hetekkel a verseny előtt elkezdhetjük:

1. Az útvonalat tanulmányozva nézzük meg a pálya szintességét, és ennek megfelelően készüljünk az edzésen is!

2. Napi rendszerességgel nézzük meg a várható időjárást, tervezzük meg a hozzá szükséges ruházatot, és az edzéseinken a versenyen várható hőérzetet próbáljuk meg modellezni.

3. Meleg verseny esetén (ha már húsz fok van és süt a nap, az melegnek számít!) a folyadék visszapótlás gyakorlása is fontos, főleg a tíz kilométernél hosszabb távokon.

4. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy rendezők által biztosított élelmeket, italokat hogyan bírja a gyomrunk, nézzünk utána, milyen ételekre-italokra számíthatunk a frissítőállomásokon. Érdemes ezeket megvásárolni, és még a verseny előtt otthon, illetve edzésen kipróbálni. Ismeretlen, szokatlan ételt-italt verseny közben ne fogyasszunk!

5. Mivel a hétvégi félmaratonon az előrejelzések szerint  tipikus őszi időjárás lesz, edzésen is ki kell próbálni, be kell gyakorolni az ivást, rendszeresen növelve a bevitt mennyiséget, amíg nem érjük el az elveszített mennyiséget.

 
6. Fontos: a verseny előtti héten csökkentsük az edzés mennyiséget. Ne eddzünk sokat az addigi mennyiség fele is elég lesz! Csökkentsük az intenzitást is, de minden nap mozgassuk át magunkat, s a napi rendszeres nyújtásról se feledkezzünk meg!

7. Az utolsó héten csökkentsük a bevitt kalóriát is!

8. Masszíroztassuk le a lábainkat, de a verseny közelében tartózkodjunk a mély gyúrástól.

9. Ha még nem versenyeztünk a pályán, vagy nem ismerjük az útvonalat, térképen tájékozódjunk. Ha lehetőségünk van rá, érdemes bejárni kocsival, kerékpárral vagy busszal, de semmi esetre sem futva.

10. Az utolsó napokon fokozzuk a folyadékbevitelt, öt-tíz percenként igyunk, hogy feltöltsük teljesen szervezetünket a lehetséges maximumra.

11. A verseny előtti napokban, különösen közvetlenül a verseny előtti órákban ne ácsorogjunk, sétálgassunk túl sokat. (Ne gyalogoljunk sokat, ha megállhatunk, álljunk is meg, ha megálltunk üljünk le, ha leültünk, feküdjünk le, ha lefeküdtünk tegyük fel a lábunkat, ha feltettük a lábunkat hunyjuk le a szemünket, és lazítsunk, ha lazítunk aludjunk!)

12. Érdemes tudni a frissítők helyéről, milyen időközönként elérhetőek a pályán, ezt is gyakoroljuk az edzésen.

13. Nézzük meg, elegendőek-e számunkra versenyzés közben nyújtott a frissítők, ha nem, akkor extra frissítőt, energiát vigyünk magunkkal.

14. Versenyen ne próbáljunk ki semmi újat, amit az edzésen nem próbáltunk ki.

15. Ha nincs önbizalmunk az első verseny legyőzésére, keressünk kísérő társat.

16. Tíz kilométer alatt nem szükséges edzett sportolóknál versenyközben az energia bevitel. Ezt a támogatást általában tizenöt-húsz kilométer fölött használjuk ki.

17. Start előtt érdemes megszokott időtávolságban étkezni.

18. Start előtt érdemes húsz perccel egy fél banánt vagy egy energia gélt – maltodextrint tartalmú tápanyagot – megenni, és inni, fontos feladat a start előtt meggyőződni, hogy folyadékháztartásunk fel van-e töltve. Ha igen, akkor a vizeletünk nem sárga, hanem fehér.

19. Sűrűbben étkezzünk, mint ahogy megéheznénk, és így járjunk el az ivással is.

20. Ha hideg és szeles a verseny, készüljünk rétegesen, ne felejtsük el hátszélben lehúzni a cipzárakat, szembeszélnél védeni a mellkasunkat, arcunkat, karunkat.

21. Napos versenyen másfél óránál hosszabb terhelés esetén használjunk izzadságálló napvédő krémet tarkónkon, vádlinkon, vállunkon, karunkon, és vegyünk fel technikai sapkát.

22. A frissítő állomásokon tervezzük meg a frissítésünket előre, ne ott rögtönözzünk, természetesen igény szerint merjünk rajta változtatni. Szánjunk rá időt, ne kapkodjunk!

23. Melegben szivaccsal alaposan vizezzük be az összes bőrfelületet, extrém esetben trikónkat is nedvesítsük meg a nagyobb hűtés érdekében.

24. Túlsúlyosaknál extra figyelmet igényel a hűtés!

25. A célban fontos a veszteségek pótlása is, de tegyük fel a lábunkat is.

26. Használjunk a verseny után kompressziós zoknit.

27. Ha sokat kell utaznunk egy megerőltető verseny után, negyven-ötven percenként mozgassuk meg a lábunkat.

28. Enyhén nyújtsuk meg a megterhelt izmokat, figyeljük meg mely izmok fáradtak el különösen, később ezeket erősítsük meg.

29. A versenyt követő napokban a kiegészítő sportokat űzzük elsősorban.

30. Büszkén meséljünk arról, amit véghez vittünk…

Azzal a frázissal gondolom nem sokaknak mondunk újat, hogy “a mozgás gyógyít”. A helyzet az, hogy ez nem csupán frázis, ez maga az igazság. Számtalan tudományos bizonyíték van arra, hogy az átlagos mennyiségű edzés (150 perc hetente, tehát átlagban napi 30 perc mozgás) — és főként a futás — olyan hatással bír az emberi testre, amit egyetlen gyógyszer sem helyettesít.

A tanulmányok szerint a futással megelőzhető a krónikus elhízás, a 2. típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a stroke, a rák és még számos kellemetlen nyavalya. Emellett az is kiderült, hogy a futás nagyban javítja az atléta érzelmi és mentális állapotát, valamint növeli az élettartamát.

• A Medicine & Science in Sports & Exercise 2006-os tanulmánya szerint, már 30 percnyi séta is javíthat egy depressziós ember lelkiállapotán.
• A Journal of Adolescent Health 2012 tanulmánya szerint, 30 perc futás hetente három alakalommal javítja az alvás minőségét, segít a koncentrációban és kedélyjavító hatással is bír.
• Mivel a futás növeli a csontok tömegét, így remek megelőző eszköze lehet az öregedéssel együtt járó csontritkulásnak. Sőt, ellenben a népszerű vélekedéssel, miszerint a futás árt a térdeknek, kiderült, hogy ez egyáltalán nem igaz, sőt. A jó technikával és megfelelő felszerelésben végzett futás erősíti a térdet!
• Egy, a Psychonomic Bulletin & Review magazinban megjelent 2012 decemberi tanulmány szerint, a rendszeres edzés segít leküzdeni az öregedéssel jelentkező mentális leépülést.
• A rákot ugyan nem lehet futással gyógyítani, de számos tanulmány és kimutatás szerint a futás segít a megelőzésben. – ilyen például a Journal of Nutrition-ben megjelent cikk –  ami 170 járványügyi tanulmány összegzéséből készült. Emellett azok életén is javít a futás, akik magával a betegséggel küzdenek, bőven elég, ha képes vagy teljesíteni a heti minimumot (150 perc).

A kutatók egybehangzó véleménye szerint azok, akik rendszeres testedzést végeznek tovább élnek. Az ex-dohányosok 4.1 évvel, a nem dohányzók 3 évvel, míg az aktív dohányosok 2.6 évvel nyújthatják meg életüket.

A kor csak egy szám! A sport konzervál! Soha nem késő elkezdeni!

Az idézett népszerű motivációs mondatokkal sokat találkozhatunk, és van bennük igazság.  A sportolást mindenkinek ajánljuk, de nem árt figyelni pár részletre.

Első hallásra talán csodálkozásra ad okot, de könnyen magyarázható tény, hogy a különböző tömegsport versenyeken a 40-45 éves korosztály mezőnye az egyik legnépesebb tábor. Persze ilyen korban már nehezen gyorsul az ember, sőt a lassabb teljesítmények a természetesek. Például az IRONMAN versenyek korosztályainak befutó ideje között negyedórás különbségek vannak. Ha meg akarjuk fordítani ezt a lassulást, tervszerű felkészülést kell folytatnunk, aminek van pár alapszabálya.

Íme a tippek:

1. A nehéz edzések között tarts több pihenőt!

40 felett a regenerációra méginkább oda kell figyelni. Érdemesebb ilyenkor a 7 helyett 8-10 napos ciklusokban gondolkodni, hiszen így bőven lesz ideje a szervezetnek regenerálódni, de a fontos edzéstípusok (gyorsító, tempós, lassú futások) sem maradnak ki az edzéstervből.

2. Fuss kevesebbet!

Igen, jól olvastad. Érdemes több keresztedzést bevezetned, mely szintén elősegíti a regenerációt és az izomtömeg megtartásában is segít. Utóbbi azért fontos, mert így nem fog romlani a teljesítményed, sőt, akár fejlődhetsz is.

Olvasd el ezt is! Egy újabb bizonyíték arra, hogy sosem késő elkezdeni a futást!

 3. Fejlessz másképp a gyorsaságodon!

A gyorsmunkát beiktathatod akár pliometrikus gyakorlatokkal is, vagy sprintek helyett emelkedős futásokkal. Egy példa: a 10×400-as gyorsító edzés helyett sprintelj 10×30 másodpercet egy 4 százalékos emelkedőn. Így a tested sokkal jobban fogja tolerálni a sebességet és nem jelent problémát neki a gyorsabb tempóban végzett futás sem.

4. Figyelj oda a táplálkozásra!

Matt Fitzgerald, futó és táplálkozási szakértő szerint 40 felett érdemes arra figyelned, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és olajos magot fogyassz. Ezt a halak, sovány húsok, a teljes kiőrlésű gabona és a tejtermékek követik. Érdemes az első három alapanyagból többet fogyasztanod, hogy egészséges maradj!

A mozgást felnőtt korban újra, szabad akaratukból elkezdők nagy részét a túlsúly, az álmatlanság, a fájdalom, az emésztési zavarok leküzdése vezérli. Vannak olyanok is, akik külsőnek tűnő kényszerek (mint például az infarktus, magas vérnyomás, magas koleszterin, csontritkulás) hatására kezdenek el sportolni, amit rehabilitációnak nevezünk.

Bármerre indulunk is, hamis elképzelésünk van a sportolás céljairól. A mozgás önmagában a cél, a sport megszeretése az út, és minden más (például fogyás vagy izomnövelés) következmény és mellékhatás még akkor is, ha fontos hajtóerő volt az út elején.

A sport legfontosabb lehetősége, még csapatsport esetén is, hogy testünk, és lelkünk egymásra találjon. Az edzés időszaka teljesen az egóról, önmagunkról szól. Rohanó világunkban sokszor elfojtjuk testünk-lelkünk igényeit: szolgáljuk a közt, erősítjük a csapatot, munkaerőnkkel tápláljuk munkahelyünket és otthon a családot is. Néha elhisszük, és meg is vásároljuk azokat a dolgokat melyektől jobb kedvet, életünk magasabb színvonalát reméljük, és nem fordítunk biológiai minimumunkra időt.

Pedig lelkünk-testünk ápolása, újra megismerése gyors sikerekhez vezet:

• A sportolás önmagában magasabb fájdalom küszöbhöz vezet, ami a kellemetlenül fájdalmas betegségek elviselését könnyebbé teszi;
• Csökkenő vérnyomásunk segít a kompromisszum-készségünk javulásában, a minket ért stresszek kezelésében, és kiegyensúlyozottabbá is tesz;
• Javuló oxigénfelvevő, és energia beszállító képességünk javítja agyunk munkavégző képességének mennyiségét és hosszát is (végtére is a második legtöbb oxigént fogyasztó szervünk az agy, az izomzat után);
• Rendezi az alvást;
• Csökkenő súlyunk, önbizalmunk növelését is támogatja mások előtt;
• A csökkenő súly, - miután ezt az eredményt a saját erőnkből értük el, amit az életben ritkán mondhatunk el valamiről - önértékelésünk javulását vonja maga után;
• A sportolási folyamat fizikai, és lelki önismerethez vezet, ha elemezzük edzéseinket, és az eseményeket. A szervezet jelzi, hogy mire van szüksége testmozgás közben, oda kell rá figyelni, és nem érdemes legyőzni, mert abból csak sérülés, és fájdalom keletkezik;
• Ahogy formailag is kiteljesedünk, úgy válunk példaképekké környezetünkben, ami újabb dekákkal „hizlalja” májunkat. Ezt a formai sikert azonban tartalmi változásoknak kell megelőzni.
• A depressziót is kezeli, hiszen célt, és közvetlen sikerélményt biztosít számunkra;

Maga az edzés akár közösségben, akár egyénileg végezzék is, elvonulás a mindennapi problémák elől. A bemelegítésnél meg kell szüntetni a külvilágot – legjobb már az oda úton -, csak saját magunkkal foglalkozzunk! Szép lassan, a sport megkedvelése közben rájövünk, hogy a verseny, a fogyás nem lehet már igazi cél. A verseny, a fogyás ünnep. Az igazi sikerélményt új életmódunk adja.

Hogy ne legyen egyszerű az életünk, ne feledjük, hogy a rosszul elvégzett sportmozgás, rossz irányba is befolyásolhatja életünket:

• Víz, és ATP hiány erős, folyamatos fejfájást okozhat;
• Helytelenül felépített, és elvégzett munka szalag, izom, ízületi sérülések, porckopás, gerincsérv okozója lehet;
• A túledzettség által okozott figyelemzavar, nem csak sérüléseket okoz az edzésen, hanem baleseteket is a hétköznapokon, kimerültségünk letörtségbe mehet át;
• A helytelen edzésmunka, a koncentráció csökkenéséhez, munkaképességünk csökkenéséhez vezethet;
• Eltúlzott terhelés esetén immunrendszerünk is gyengülhet;
• Aránytalan edzésmunka esetén, a szabadgyököknek sem tudjuk útját állni;
• A sportágak speciális túlterhelései is vezethetnek időleges, vagy maradandó sérülésekhez.

Mégis azt mondhatjuk, hogy a megfelelő hozzáállás, figyelem, szakmai tudás, és szakemberi felügyelet mellett a rendszeres sportmozgás nem csak testünket alakítja át, de bizton állíthatjuk lelkünket is megerősíti, vitalizálja és jobban felvértezi az új hétköznapok kihívásai előtt.