A mozgást felnőtt korban újra, szabad akaratukból elkezdők nagy részét a túlsúly, az álmatlanság, a fájdalom, az emésztési zavarok leküzdése vezérli. Vannak olyanok is, akik külsőnek tűnő kényszerek (mint például az infarktus, magas vérnyomás, magas koleszterin, csontritkulás) hatására kezdenek el sportolni, amit rehabilitációnak nevezünk.
Bármerre indulunk is, hamis elképzelésünk van a sportolás céljairól. A mozgás önmagában a cél, a sport megszeretése az út, és minden más (például fogyás vagy izomnövelés) következmény és mellékhatás még akkor is, ha fontos hajtóerő volt az út elején.
A sport legfontosabb lehetősége, még csapatsport esetén is, hogy testünk, és lelkünk egymásra találjon. Az edzés időszaka teljesen az egóról, önmagunkról szól. Rohanó világunkban sokszor elfojtjuk testünk-lelkünk igényeit: szolgáljuk a közt, erősítjük a csapatot, munkaerőnkkel tápláljuk munkahelyünket és otthon a családot is. Néha elhisszük, és meg is vásároljuk azokat a dolgokat melyektől jobb kedvet, életünk magasabb színvonalát reméljük, és nem fordítunk biológiai minimumunkra időt.
Pedig lelkünk-testünk ápolása, újra megismerése gyors sikerekhez vezet:
- A sportolás önmagában magasabb fájdalom küszöbhöz vezet, ami a kellemetlenül fájdalmas betegségek elviselését könnyebbé teszi;
- Csökkenő vérnyomásunk segít a kompromisszum-készségünk javulásában, a minket ért stresszek kezelésében, és kiegyensúlyozottabbá is tesz;
- Javuló oxigénfelvevő, és energia beszállító képességünk javítja agyunk munkavégző képességének mennyiségét és hosszát is (végtére is a második legtöbb oxigént fogyasztó szervünk az agy, az izomzat után);
- Rendezi az alvást;
- Csökkenő súlyunk, önbizalmunk növelését is támogatja mások előtt;
- A csökkenő súly, - miután ezt az eredményt a saját erőnkből értük el, amit az életben ritkán mondhatunk el valamiről - önértékelésünk javulását vonja maga után;
- A sportolási folyamat fizikai, és lelki önismerethez vezet, ha elemezzük edzéseinket, és az eseményeket. A szervezet jelzi, hogy mire van szüksége testmozgás közben, oda kell rá figyelni, és nem érdemes legyőzni, mert abból csak sérülés, és fájdalom keletkezik;
- Ahogy formailag is kiteljesedünk, úgy válunk példaképekké környezetünkben, ami újabb dekákkal „hizlalja” májunkat. Ezt a formai sikert azonban tartalmi változásoknak kell megelőzni.
- A depressziót is kezeli, hiszen célt, és közvetlen sikerélményt biztosít számunkra;
Maga az edzés akár közösségben, akár egyénileg végezzék is, elvonulás a mindennapi problémák elől. A bemelegítésnél meg kell szüntetni a külvilágot – legjobb már az oda úton -, csak saját magunkkal foglalkozzunk! Szép lassan, a sport megkedvelése közben rájövünk, hogy a verseny, a fogyás nem lehet már igazi cél. A verseny, a fogyás ünnep. Az igazi sikerélményt új életmódunk adja.
Hogy ne legyen egyszerű az életünk, ne feledjük, hogy a rosszul elvégzett sportmozgás, rossz irányba is befolyásolhatja életünket:
- Víz, és ATP hiány erős, folyamatos fejfájást okozhat;
- Helytelenül felépített, és elvégzett munka szalag, izom, ízületi sérülések, porckopás, gerincsérv okozója lehet;
- A túledzettség által okozott figyelemzavar, nem csak sérüléseket okoz az edzésen, hanem baleseteket is a hétköznapokon, kimerültségünk letörtségbe mehet át;
- A helytelen edzésmunka, a koncentráció csökkenéséhez, munkaképességünk csökkenéséhez vezethet;
- Eltúlzott terhelés esetén immunrendszerünk is gyengülhet;
- Aránytalan edzésmunka esetén, a szabadgyököknek sem tudjuk útját állni;
- A sportágak speciális túlterhelései is vezethetnek időleges, vagy maradandó sérülésekhez.
Mégis azt mondhatjuk, hogy a megfelelő hozzáállás, figyelem, szakmai tudás, és szakemberi felügyelet mellett a rendszeres sportmozgás nem csak testünket alakítja át, de bizton állíthatjuk lelkünket is megerősíti, vitalizálja és jobban felvértezi az új hétköznapok kihívásai előtt.
