Mikor is van az életünk közepe? Ez már önmagában is érdekes kérdés, hiszen egyénenként változó a várható és végül realizálódó élettartamunk és ehhez hasonlóan az egyes életszakaszokban jellemző fizikai, illetve lelki állapotunk is.
Kevesen tudják, de tény, hogy szervezetünk fizikai szempontból a huszadik és a huszonötödik életévünk között van teljesítőképessége csúcsán, attól kezdve tulajdonképpen folyamatos leépülésben vagyunk. Hacsak, nem teszünk ez ellen valamit.
A fiatalság, a gondtalan idők elmúlásának gondolatával sokan úgy vannak, nincs mit tenni, legjobb, ha belenyugszunk abba, hogy elmúlt életünk izgalmasabb, mozgalmasabb része. Ezeknek a gondolatoknak viszont nagyobb és sok esetben rombolóbb ereje van, mint gondolnák – ha a beletörődés, illetve lemondás gondolata elhatalmasodik rajtunk, eltántoríthat akár új célok, kihívások kitűzésétől, a boldogság keresésétől, a saját testi és lelki épségünkért tett lépésektől.
Nálad van a legjobb eszköz!
A rendszeres testmozgás nagyon jó eszköz ahhoz, hogy elkezdjük felkészíteni magunkat életünk második felére. Az sem mindegy, hogy napi energiaszintünket mennyire vagyunk képesek kontrollálni. Ez persze nem csak a lehetőleg rendszeres, naponta végzett harminc-hatvan perces mozgások, de a tudatos táplálkozás segítségével is befolyásolható.
Nem véletlenül vált már szállóigévé a gondolat, amely szerint "az vagy amit megeszel" Testünk összetételét, életünk minőségét határozza meg a bevitt tápanyagok összetétele. Fizikai és ebből is következő szellemi állapotunk, hangulatunk is javarészt függvénye táplálkozásunknak, mozgásszegény vagy épp aktív életmódunknak. Ha esetleg valaki az élete már eltelt felében nem egészséges szokásokat követte, még mindig nem késő, hogy ezen változtasson.
Sok étkezés, nem feltétlenül sok étel
Ha a táplálkozással kapcsolatos jó szokásokat kellene összefoglalni, akkor a legfontosabbak: a napi étkezések sora reggel egy minél komplettebb, teljes kiőrlésű gabonából készült pékárukat, vagy müzlit és fehérjéket, valamint zöldségféléket is tartalmazó étkezéssel kell, hogy kezdődjön. A nap további részében még négyszer érdemes étkezni: kisebb adagokban, de mindig értékes tápanyagokat fogyasszunk és kerüljük az egyszerű szénhidrátokat (fehér lisztből készült termékek, cukrozott ételek, italok), viszont igyunk minél több, legalább két-három liter tiszta vizet.
Érdemes több olyan, ifjabb korban kevésbé fogyasztott zöldség és gyümölcsféle felvétele a napi menübe, amelyek lassítják az öregedési folyamatokat. A negyven éves kort elhagyva a fehérjéket felépítő aminosavak közül kissé emelkedik a metionin- és alizinszükséglet. E két aminosavat legnagyobb mennyiségben a halak, a húsok és a sajtok tartalmazzák.
A fehérjeszükséglet fedezésére leginkább a húsok, halak, tojás, tejtermékek, hüvelyesek alkalmasak. A tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása ezen kívül a kismértékben megnövekedett kalciumigény fedezésében is fontos szerepet játszik. Ennek hiányában, különösen hölgyek esetében alakulhat ki fokozatosan a csontritkulás, aminek megelőzésében a megfelelő kalciumbevitel mellett a több mozgás is segíthet.
A tudatosabb életvitelhez hozzátartozik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és pihenés is, a test regenerációs folyamatai a kor előrehaladtával ugyanis lelassulnak, és több időt igényelnek.
Mindezek összessége határozza meg, vagy legalábbis jelentős mértékben befolyásolja, hogy egyáltalán találkozunk-e az életközepi válság problematikájával, illetve, ha igen, akkor mennyire aktívan tudjuk azt befolyásolni, jó esetben megoldani.
